Környezettudatos lakberendezés
Mit jelent a környezettudatosság?
A környezettudatosság nagyon sokrétű és szerteágazó. Mi is jelent ez a fogalom? A környezettudatosság az egyes személyek vagy a társadalom valamely szegmensének a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottságát, érzékenységét és tudatos felelősségvállalását jelenti. A kutatások alapján a a legtöbb ember elkötelezi magát a környezetvédelem ügye mellett, az ismeret és a tettek alapján kevés ember tekinthető környezettudatosnak.
A környezettudatos szemlélet számos esetben tettekben is megmutatkozik, ezen esetekben az adott szereplő igyekszik egyéni döntései, tettei során a környezeti hatásokat is figyelembe venni. Ennek számos példája lehet az energiatakarékos izzók használatától kezdve, a kerékpáros közlekedésen át, a szelektív hulladékgyűjtésig vagy éppen a vegetáriánus illetve helyi élelmiszereket előnyben részesítő diétáig. A közös ezekben az, hogy az ezen cselekvéseket végző döntésének hátterében a környezeti szempontok is szerepet játszanak.
Nem csak a magánéleti döntésekben lehetünk környezettudatosak, hanem társadalmi és vállalati szinten is. A gazdasági-üzleti szféra szereplői is cselekedhetnek környezettudatos módon, ehhez a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe kell venniük a vállalatirányításban.
A környezettudatosság főbb elemei:
- Tudatosság: Ismeri a környezeti problémákat, mint a klímaváltozás, a légszennyezés, a biodiverzitás csökkenése, és megérti ezek okait és következményeit.
- Érzékenység: Figyel a környezetére, észreveszi a változásokat, és aggódik a Föld jövőjéért.
- Felelősségvállalás: Elkötelezett a fenntarthatóság mellett, és igyekszik úgy élni, hogy ne terhelje a környezetet.
- Cselekvés: Aktívan tesz a környezetvédelemért, változtat a saját életmódján, és támogatja a környezetvédelmi kezdeményezéseket.
Hogyan jelenhet meg a környezettudatosság a lakberendezésben?
Minden ami az életterünkkel és az életmódunkkal kapcsolatos az összefügg a lakberendezéssel. A lakberendezés az épített környezetünkkel függ legjobban össze, így a legfontosabb elem itt a fogyasztás és a konzumerizmus. Minél többet fogyasztunk, akár épület alapanyagok, akár berendezési tárgyak annál nagyobb a környezetszennyező hatás. Ezért érdemes megvizsgálni a konzmerizmus ellentétét, amely a minimalizmus illetve a zero waste mozgalmat. E mentén nagyon sok gyakorlati praktikát alkalmazhatunk, amire érdemes figyelni:
- Szelektív hulladékgyűjtés
- Takarékoskodás
- Természetesség
- Javítás
- Zéró műanyag
- Növények
- Környezettudatos beruházások
- Tudás átadása
Mire figyelhetünk?
Egy új otthon kialakítása során minden lépésnél figyelhetünk a környezettudatos szemléletmódra. Az alapos tervezés ezt nagyon jól tudja segíteni. A tervezés során már kialakul, hogy mi készül, miből fog állni az épület egészen addig, hogy milyen lesz a berendezés. Ez a folyamat rendkívül sok döntést tartalmaz. Ha ezen döntések során figyelembe vesszük a környezettudatos hozzáállást nagyon sokat tehetünk környezetünkért. Akár nagy horderejű döntéseknél – pl. miből legyen a falazat és a tetőszerkezet, az építési hulladék kezelése, belső tér kialakítása, illetve kisebb döntések esetén, pl. konyhabútor anyaga, festékek anyaga, berendezési tárgyak mennyisége és minősége.
Mivel tudunk azonosulni?
Egy rendkívül fontos tényező, amiről ritkán esik szó, hogy mi magunk miben érezzük jól magunkat és mivel tudunk azonosulni. Ez azért fontos, mert amivel azonosulni tudunk, sokkal szívesebben és könnyebben lépünk a cselekvés útjára – és a cselekvés elengedhetetlen része a környezettudatos magatartásnak. Ilyen lehet például a növények használata. Amennyiben szívesen foglalkozunk növényekkel, akár kertben vagy lakásban, könnyebb a zöld környezet kialakítása, mintha nem szeretünk növényekkel foglalkozni.
Mindez mennyibe kerül?
Talán meglepő lehet: a környezettudatos élet kevésbé költséges, főleg hosszú távon. Ezt már a saját pénztárcánkon is érezhetjük, a tágabb környezetünkre és társadalomra gyakorolt hatás csak ezután jön! Mivel a minimalizmus vezet bennünket, kevesebb dolgot vásárolunk, azonnal védjük és óvjuk a környezetünket. Minden tárgy és dolog, mely birtokunkba kerül előbb utóbb szemétté válik. Amit tehetünk, hogy minél kevesebbet vásárolunk és amink van azt a lehető leghosszabb ideig használjuk.
Ebben kiválóan segíthet egy lakberendező, hisz szaktudásával segíteni tudja a választást illetve lakás átalakítás esetén meglévő tárgyaink elhelyezésében is tud segíteni, amelyek elsőre nem tűnnek odaillőnek. Általánosságban elmondható, hogy megéri környezettudatosnak lenni. Ehhez viszont szaktudásra és információra van szükségünk.
Hogy tudok én környezettudatos lenni?
A kulcs az alapos tervezés: az igények megismerése és arra a legjobb megoldás kiválasztása. Ez biztosítja, hogy az adott lakberendezési tárgy hosszú távon használható lesz. Bizonyos esetben elsőre ez többletköltségnek tűnhet, pl. egy szép fa szék, tömörfa asztal megvétele, de hosszú távon nem csak környezetvédő, de költséghatékonyabb is. Egy fából készült bútort sokszor felújítható, és a bútor elhasználódása után lehetőség van az újrahasznosításra.
Ebben a folyamatban egy lakberendező nagyon sokat segíthet, hisz a tervezés során már tud megoldásokat javasolni az egyéni igényekre és anyagismeretével támogatni tudja a lehetőségekhez mért legalkalmasabb belsőépítészeti megoldásokat.
Környezettudatosság és természetes anyagok
Mondhatjuk azt, hogy a természetes anyagok környezettudatosságot jelentenek. Ez alapjaiban így is van, hiszen belesimulnak a természet körforgásába: természetből jön – természetben elenyészik. A nehézségek viszont megjelennek a gyártási, csomagolási és szállítási folyamatok során.
Sok bútor, textil előállítása nem minden esetben környezetbarát. Már a természetes anyag termelése és begyűjtése gépekkel történik. Ez után maga a bútor és a textil előállítása során gépi és kémiai folyamatok zajlanak le, ahol környezetszennyező segédanyakokat is használnak. A jó hír az, hogy sok gyártó komolyan elkezdett foglalkozni ezzel a kérdéssel. Próbálnak új technológiákat, gyártási eljárásokat bevezetni a minél kisebb környezetszennyező hatás megvalósítására. Erre számtalan példát láttunk Milánóban a Salon del Mobile kiállításon. Számunkra az egyik ilyen legkülönlegesebb anyag a PaperShell volt.
Az Arper mutatta be a Catifa Carta termékét, mely ezzel a technológiával készült. A 29 réteg papírt tartalmazó PaperShell felhasználása, illetve a termék élete végéig tartó újrafelhasználási lehetőség biztosítja a kisebb környezeti lábnyomot. Kiemelkedő, hogy a PaperShell nem tartalmaz semmiféle ragasztót, amely még jobban környezetbaráttá teszi a terméket.
A PaperShell drámaian csökkenti az objektumok környezetre gyakorolt hatását azáltal, hogy azt teszi, amit a fák – amelyekből a PaperShell származik – a legtermészetesebben: visszatartja, technikailag „megköti” a szén-dioxidot. Egy kilogramm PaperShell szénmegkötési potenciálja körülbelül 1,5 kilogramm CO2-ekvivalens. Végső soron a PaperShell egy szénelnyelő, ami azt jelenti, hogy több CO2-t köt meg, mint amennyit a gyártási folyamata során felszabadít.
Elsőre úgy tűnhet, hogy a pamut és a gyapjú használata nagyon környezetvédő. Ez sem teljesen igaz. Nagy mennyiségű vizet igényel a pamut termelése és a gyapjú előállításához is nagy legelő területre van szüksége az állatoknak. A legnagyobb környezeti hatást viszont nem is az alapanyagok előállítása okozza, hanem a feldolgozás. A textilipar az egyik legkörnyezetszennyezőbb iparág, ennek oka az alapanyagok felhasználásában, színezésében és a kelmék kikészítési technológiájában van. Már vannak törekvések ennek javítására, illetve új lakberendezési irányvonalak is alakulnak e mentén, pl. minimalizmus, japandi, wabi-sabi, organikus design.
Mit is tehetünk?
A legnagyobb hatást egyéni döntéseinkkel tudjuk kiváltani. Elsőre kicsinek tűnik ez a lépés, de nagyon komoly hatást tudunk kiváltani vele. Hisz ha egy környezetszennyező alternatívára csökken a kereslet, akkor nem is fogják gyártani, helyette a népszerűbb környezetkímélő megoldás terjed majd el. Ezért fontosak a választásaink, mindennapos vásárlásaink. Ezzel nem csak a környezetünknek teszünk jót, hanem magunknak is, hisz mi is része vagyunk a természetnek. Ha természetesebb környezetben élünk még jobban megélhetjük önvalónkat és a teljesség érzetét, hisz lehetőségünk van még jobban integrálódni abba a környezetbe, ahonnan származunk.