Designerek nyomában – skandináv tervezők

Útjára indítjuk legújabb blog sorozatunkat, melyben híres-neves tervezőket, designereket és legnépszerűbb bútoraikat mutatjuk be. Elsőként a skandináv tervezők világába kalauzolunk el benneteket.

Arne Jacobsen Tojásfotel (Egg Chair)

Az 1950-es évek végén tervezte Arne Jacobsen a koppenhágai SAS Royal Hotel számára, majd rövid időre limitált darabszámmal gyártásba került. Jelenleg a Fritz Hansen kínálatában érhető el az eredeti tervek szerint gyártott, ikonikus lounge szék. Jacobsen munkáit a funkcionalitás és a visszafogott, egyszerű stílus jellemzi.

Ahogy a többi terve esetében, Jacobsen itt is természeti formából inspirálódott a kerekded forma kialakítása során. Ezt ötvözte az emberi test vizsgálatával, így létrehozva egy szoborszerű és egyben kényelmes lounge széket. A Fritz Hansen kínálatában elérhető hozzá illő lábtartó is. 

A dán design egyik ikonikus darabja minden enteriőrt feldob, legyen az magánlakás, hotel lobby vagy irodai közösségi tér. A fotel szoborszerű megjelenését a modern kor technológiai és anyaghasználati innovációi tették lehetővé. Az öntőformával szabadon formálható poliuretán hab üvegszál erősítéssel, a 20. század közepének egyik legjelentősebb technológiai újítása. Ezt a szerkezeti újdonságot Jacobsen használta először az ikonikus Egg chair megalkotása során.

Finn Juhl Chieftain szék

Az ikonikus Chieftain Chair Finn Juhl egyik abszolút remekműve, bútortervezői karrierjének csúcsát jelenti. 1949-es bemutatásakor a szék a dán bútortervezési hagyomány megújítását jelentette. Ma az 1950-es évek dán modern mozgalmának egyik legfontosabb képviselőjeként tartják számon az Egyesült Államokban. A modern művészet által ihletett Chieftain Chair organikus formáival megszabadult a hagyományos dán bútortervezéstől és a szigorú funkcionalizmustól mind forma, mind konstrukció, mind anyagok tekintetében. Juhl lágy élt adott a modern stílusú, fából készült székek vonalaihoz. Gyakran használt tíkfát bútorai elkészítéséhez. Munkásságára Jean Arp szobrászata és a törzsi művészet volt hatással. Ezt hangsúlyozza, amikor a Chieftain szék elkészült, antropológiai kutatásokból származó fotók kíséretében állította ki.

Eero Aarnio Bubble Chair

A finn belsőépítész innovatív bútorterveiről vált híressé a ’60-as években, többek között műanyag és üvegszálas székeiről.Az általa tervezett bútorok a ’60-as évek pop kultúráját tükrözik vissza. Alkotásait gyakran használták sci-fi filmek díszleteként, mivel bútorainak egyszerű geometrikus formái kiválóan illeszkedtek a műfajhoz. A Bubble Chair a Ball Chair továbbfejlesztett változata, a mennyezetre kell felfüggeszteni. A kialakítás előnye, hogy elcsendesíti a külvilág zajait, ezért alkalmas arra, hogy elmerülj egy könyvben vagy épp a gondolataidban. Átlátszó műanyagból készült, ami ezt a darabot is kissé futurisztikussá teszi.

Verner Panton Panton szék

A múlt század legendás darabja a Panton Chair, melyet a névadó Verner Panton dán tervező álmodott meg 1959-ben. Ez a különleges bútordarab ismerős lehet filmekből, 20. századi reklámokból (például Kate Moss pózolt vele egy 1995-ös Vogue címlapon) és megannyi modernista stílusú étteremből, bárból. A forma – különlegességének köszönhetően – olyan meghatározó lett, hogy a 60-as, 70-es években hazánkban is találkozhattunk vele várótermekben, metró megállókban és szabadtéri strandokon.

A Verner Panton által megalkotott Panton szék a bútortervezés történetének egy igazi klasszikusa, melyet sorozatgyártásra fejlesztettek ki. Panton a modern technológiák megszállottja volt, munkásságát a folyamatos kísérletezés jellemezte a különböző anyagokkal és gyártási folyamatokkal. Ennek eredményeként a Panton Chair szakított a korábbi gyártástechnológiával és üvegszövetet használtak az előállításához. Érdekesség még, hogy az ihletet néhány egymásba tett vödör adta. A kényelmét a konzolos szerkezet, az antropomorf forma és az enyhén rugalmas anyag kombinációja adja. A tervező célja egy olyan, egy darabból készült, kényelmes szék megalkotása volt, amely bárhol használható.

Jens Risom Risom Lounge szék

Jens Risom Dániában született, de 23 évesen, 1939-ben az Egyesült Államokba, New York-ba költözött design tanulmányokat folytatni. 25 évesen Hans Koll-al közösen létrehozta az első bútortervező cégét, később azonban önálló vállalkozásba kezdett. Hírnevét azzal szerezte meg, hogy az amerikai közönség körében is elkezdte népszerűsíteni a skandináv lakberendezési stílust – az elsők közé tartozott ezzel. 

Risom Lounge széke a háborús megszorítások miatt a szék eredetileg egyszerű juharfa kerettel és leselejtezett ejtőernyős hevederekből készült. A modern bútortervezés sajátjaként egyszerűség és időtlenség jellemzi, visszafogott designja mögött stabilitás és erő rejtőzik.

Greta Grossman Szöcske lámpa

Greta M. Grossman a századközepi ipari és belsőépítészeti tervezés és építészet férfiak által uralt világának újítója volt, munkásságával nemzetközi elismerést szerzett. Bútortervező, lakberendező és építész volt. Azon kevés női tervező közé tartozik, akik nevet tudtak maguknak szerezni a 20. század közepén. Korán megismerte az európai modernista irányzatokat, ami hatással volt munkáira.

A legnépszerűbb munkája a Szöcske lámpa (Grasshopper Lamp). A lámpa először 1947-ben került forgalomba. Különlegességét a sajátos három lábú kialakítása adja, amelynek megjelenése azt az érzetet kelti, mintha a lámpa mozgásban lenne, és mindjárt ráugrana valamire. Hosszú búrája segítségével a fény pontosan oda irányul, ahol szükség van rá.

Poul Henningsen Hógolyó-lámpa 

Poul Henningsen Koppenhágában született a híres dán írónő, Agnes Henningsen gyermekeként. Kezdetben a hagyományos funkcionalista építészettel foglalkozott, de idővel szakmai érdeklődése a világítás felé fordult – ez az a terület, ahol híressé vált. Poul Henningsen – vagy PH – Louis Poulsen számára tervezte a világhírű PH lámpasorozatot, az Articsókát, a PH80-at, a PH5-öt és a Hógolyót. A PH-lámpák olyan sorozatot alkotnak, melyben mérnöki pontossággal számolta ki a villanykörtéből származó fénynyalábok tükröződését a búra felületein, hogy finom, puha világítást érjen el, ne durva, vakító fényt. Bármelyik lámpáját kiemelhetnénk, az Articsóka lámpát, vagy akár a Párizs lámpát, de talán a legnépszerűbb lámpája a Hógolyó lámpa, Snowball lamp.   

Borge Mogensen Spanyol szék

Borge Mogensen az egyik legkiemelkedőbb bútortervező, aki megismertette a világgal a „Dán Design” koncepciót. Tervezői munkáját egy szóval úgy írhatnánk le: funkcionalitás. Az ipari termelést szem előtt tartva tervezte bútorait, melyet az erős és egyszerű vonalak jellemeznek. Munkái számos kiállításon szerepeltek: Zürichben, Londonban, New Yorkban, Stockholmban, Párizsban és Koppenhágában. 

Népszerű munkája a Spanyol szék (Spanish Chair). Bútorai mindig is visszatükrözték kiemelkedő bútorkészítői szaktudását. Finom átmenetet képezett a klasszikus és a modern között, ezért voltak bútorai népszerűek a modern stílusváltással még nem teljesen azonosuló közönség előtt. A Spanyol széket eleganciájáért és anyaghasználatáért dicsérték elsősorban. Emelett a vadász szék és a szánkó szék is népszerű. 

Philip Arctander Kagyló szék

Nem tartozik a legtermékenyebb tervezők közé, mégis az egyik legikonikusabb bútor köthető a nevéhez. Munkáinak vezérelve a megfizethető otthon megteremtése volt. Az ikonikus Clam szék (Kagyló szék) az egyik legkeresettebb darab ma az aukciókon, ha egy-egy darab felbukkan, általában csillagászati áron kel el. Képregényfigurához hasonló lába és kagylóhoz hasonló textilborítású ülőfelülete teszi különlegessé.

Josef Frank

Ausztriában született, szülei Magyarországról származnak. Ő maga 1933-ban költözött Svédországba, ahol 1939-ben szerzett állampolgárságot. Bécsben tanult építészetet, ahol alapító tagja volt a Vienna Werkbund, az első világháborút követő nagy lakóház programnak. Munkáiban a funkcionális formákat részesítette előnyben a gazdag dekorációval szemben. Svédország egyik legjelentősebb tervezőjeként tartják számon. 

Textileket és tapétákat is tervezett építészeti munkái mellett. Munkáiban a modernizmus sajátos ágazatát teremtette meg, amelyet óriási színgazdagság és szabad, művészi kifejezésmód jellemez. A természet színeit és formáit vitte az enteriőrökbe textiljein keresztül. Célja az volt, hogy a zárt terekben is bátran lélegezzünk és érezzük a szabadságot.



ALLO Studio